A mélyszegénységben élőknél kevés az a ház, ahol vezetékes víz van. Olyan meg, ahol bent van a víz, és nincs tartozás, szinte nincs is.

Igen, hasonló ez is a villanyhoz. Kapják, teszik egymásra a csekkeket, befizetés nélkül, mindig hátra téve a fizetés kötelezettségét, hiszen a csapból folyik a víz, akkor is, ha nem fizetik be. Hónapokig nem veszik komolyan a fizetési felszólításokat.

Ha egy családnál már sikerült kialakítani a bizalmi viszonyt, a villany, és ha van, a vízdíjszámlák iránti érdeklődésünk az elsők között van. Próbáljuk a figyelmüket ráirányítani a dologra, részletfizetést kérni, ellenőrizni a befizetéseket. Megelőzni a bajt, a kikapcsolást.

A rendszer általában elég nagy türelmi időt hagy. Érvényesítik a szociális szempontokat is. De sok helyen ez sem elég. Mert nincs annyi jövedelem, amiből a tartozásokat rendezni lehetne. Aztán már menne, talán, a havi fogyasztások fizetése….de a tartozás túl sok. Azt lehetetlen kigazdálkodniuk. Sok helyen a lakásfenntartási támogatásokat próbálják egyből a befizetésekre irányítani. Sok család elfogadja a tanácsainkat is, mi segítünk a részletek megkérvényezésében. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a helyzetüket a szolgáltatóknál, ők pedig próbálják fizetni a részleteket, és megmenekülnek a kikötéstől. 

De van, ahol minden figyelmeztetésünk, kérésünk ellenére sem sikerül rávennünk őket a hátralékok rendezésére. Még a legkisebb egységekben sem, ami talán menne. Amikor aztán baj van, akkor már kellünk, azonnal, segítsünk. De mindenhatóak mi sem vagyunk.

A több hónapos, de inkább több éves elmaradások összege a vízdíj esetében is több tízezer, van, ahol százezer forint fölött van. A többszöri felszólítás után szűkítőt szerelnek fel. Ez vízvételt, ha nagyon lassan is, lehetővé tesz, automata mosógép használatát már nem. Igaz, ez nem lényeges, hiszen az nincs is senkinek, nem is ez rémíti meg őket, hanem a vékony sugárban csordogáló víz, ami soká tölt meg egy lábast, poharat.

A szűkítővel még hónapig fent hagyják a vízórát. Várnak, befizetik e a részleteket. Ha a teljes tartozás rendezésre kerül, lekerülhet a szűkítő. Ha nem, akkor leszerelik az órát, és a fogyasztót majd a tartozáson kívül annak visszakötési költsége is terheli. Ezt meg szinte lehetetlen teljesíteni, a kevéske jövedelemből.

Az asszony régen nem fizetett. 100 ezer forint a tartozása, több éves. A megkért részleteket sem fizette. A pénz mindig elment másra. Többnyire elvették tőle. Most szűkítőt szereltek fel. A gyéren csordogáló vízsugárt nem bírta elfogadni. Most hirtelen fontos lett az eddig részünkről sokat kifogásolt állapot, a tisztálkodás, mosás, amit így, ennyi vízzel nem tud rendesen megoldani. Kéri, segítsünk.

Újra megkérdezzük hát a helyzetüket a vízszolgáltatónál. Sok újat nem tudunk meg, az is csoda, hogy idáig vártak. Megértjük, ha ott is elfogy a türelem. A megoldás tehát így nem mehet. Be kell fizetni a tartozást, addig nem szerelik le a szűkítőt. Akkor nézzük az utcai kutat. Hogy legyen lehetőség vízvételre.

A falu végén lakik, az utolsó házban. Az utcán van ugyan egy közkút, de a nyomókar már régen nincs rajta. A működő kút messze van. Ezt valahogy vissza kellene szereltetni.

A helyi ügyintéző elzárkózik: azért szerelték le, mert itt nem lehet ráterhelni senkire ebben az utcában a közkút fogyasztását. Megint tanultam valamit. Eddig azt hittem, a közkutak vízfogyasztása a lakosság számára ingyenes. Persze, tudtam, semmi sincs ingyen, csak azt hittem, ez valamiféle közköltség.

Megyünk tovább. Eggyel feljebb. Ígérik, utánanéznek. Újabb telefon, jó, visszaszerelik, de fenntartásaik vannak. Mert amíg működött, volt, aki kocsit mosott ott. (Biztos nem az utcából. Itt senkinek nincs kocsija…). És pancsoltak is, borzasztó állapotok voltak…És talán elgondolkodhatnék, hogy érdemes e nekem segíteni, ha a másik oldalról nincs fogadókészség a változásra.

Megnyugtatom: van. Kezeskedem, sokadjára, megint, valakiért, mert bízom abban, hogy együtt majd másképp csináljuk. Az asszony persze mindenbe belemegy.  Az elmaradás részletekben történő visszafizetésébe, a közkút fogyasztásának fizetésébe, a rendeltetésszerű kúthasználatba. Csak legyen vize.

Hiszem, hogy vele sikerül. De azt még nem tudom, hogyan fogom ezt a közösen kialakított felelősséget megértetni a másik utcabeliekkel.