Mindenki szeretné, hogy a gyermeke úgy ballagjon el, mint a többi. Hogy ne lógjon ki a sorból. De nem mindig sikerül. A tablókép pl. sarkalatos pont a történetben.

Az osztályfőnöknél jelentkezik a fotós, ajánlatot tesz a képekre, tablóra, kistablóra. A szülők elfogadják. Már aki ott van a szülői értekezleten. Megszavazzák. Ettől kezdve azokra is vonatkozik, akik nincsenek ott. Ők a végösszeget tudják meg csak. De ha ott lennének, se szólnának. Szégyellnék. Meg egyébként se szoktak járni a szülőire.

A fotós jutányosan, számla nélkül vállalja. Zsebből zsebbe. Így olcsóbb lesz mindenkinek. Főleg neki, nem kell adóznia sem.

A fotók elkészülnek, aztán jön a fizetés. A nyolcadikos nagylánynak nehezen megy. Sok a baj, a bátyja súlyos beteg, az minden pénzt elvisz. Hetente utaztatják a nagyváros klinikájára, kezelésre. Akkor az anya is bennmarad. A szállást ingyen kapja, de ennie neki is kell. Nehezen bírják. De ott van, a beteg gyerek mellett, ha kell heteket. A többiek otthon. Leginkább a nagylány gondoskodásában.

 Már sokkal tartoznak mindenfele. Munka nincs a faluban, és kisebb testvér is van bőven. Be kell osztani a pénzt. Azt a keveset is, amit megkapnak, az OTP-s levonások után. Elképesztően kevés marad a megélhetésre. Az apa próbál mindent, de nehéz megélni. Hónap vége fele semmi sem marad.

 Adósok maradnak a képek árából 3000 Ft-tal. A kisképeket már megkapta. Azt ki is fizették. De a tablót most nem bírják.

Mi legyen? A fotós nem enged. Ők megállapodtak. Neki a teljes összeg kell.

A többi szülőtől nem lehet elvárni, hogy többet fizessen. Nekik sem könnyű. A ballagás sok költséggel jár. Miért segítenének? A szolidaritás nem működik. Az osztályfőnök meg se említi. Ismeri a reakciókat.

 Marad a fenyegetőzés: ha nem fizetnek, leveszik a tablóról a lány fotóját. Vicces, hiszen a fotós költségei ettől nem lesznek kevesebbek. De legalább elégtételt vesz. És így igazságos, mindenkivel szemben. Aki nem fizet, ne legyen a tablón.

 Gondolkodom, hogy sarokba szorítom: feljelentem, hogy számla nélkül dolgozik. De erre már nincs erőm, időm. És egyébként is: az ő olvasatában neki is igaza van.

Kifizetem a 3000 Ft-ot. Számla nélkül, zsebbe. Hogy a lány rajtamaradhasson a tablón. Hogy ne lógjon ki a sorból, ne legyen megbélyegzett. Legalább ezzel ne. Hogy jó érzéssel gondolhasson vissza az eltelt nyolc évre.